Utolsó bölcsesség mára

"Mindig megtörténik, amiben hiszel; s a hited teszi azt megtörténtté."
Frank Lloyd Wright

Apróságok

Olyan furcsa, hogy a mindennapi, magától értetődő, abszolút természetes dolgok, mint evés, kikapcsolódás, vagy akár csak elmenni otthonról, hogy felértékelődnek, ha mindez nem megy.

Na, én most ezeket az "apróságokat" nagyon megtanultam becsülni.

Napi okosság - How we progress?

"Do you worry about making mistakes?
Then consider the astronaut.
If you are an astronaut, driving a rocket to the moon,you spend ninety percent of your time off course.
You get off track, you correct.
You get off course, again you correct -and eventually you hit your target.
If you quit correcting, you miss the moon!
As in outer space ... so in cyberspace:To build a successful website,you have to keep correcting.
You monitor your traffic - and continually correct.
Eventually you succeed.
It's the same with any project and any relationship.
You get off track.
You make adjustments.
Success doesn't travel in straight lines.
Mistakes are how we progress,in science and even art ..."

???

Falun az a jó, hogy mindenki ismeri egymást.


Falun az a rossz, hogy mindenki ismeri egymást.

Érzelmi hullám

Szeretem a blogom!



Akkor én most önimádó vagyok?

A per

Miért nem lehet egy céget beperelni, azért, ha kioltották bennem a "munka tüzét"!?
Ugy néz ki örökre elveszett, és kártérítést követelek! Bizonyítékom is van!!!!

Kihívást kereső ügyvédek jelentkezését várom!

Háború

Nos, bár még sok csata áll előttem, az első és legnagyobb csatámnak vége.
Most jön a károk felmérése. Mi az ami még megmaradt, mi az ami elveszett, mit lehet és kell újra megteremteni, mit és hogyan kell helyreállítani.
Ez a háború azonban nem a pusztításról szólt, vagy a halálról, hanem ellenkezőleg, az ÉLETRŐL az ÉLETEMRŐL.

Hasonlat

Ez olyan mint amikor egy vizzel teli pohár megreped.
A víz lassan elkezd szívárogni belőle, és egyre nagyobb lesz a repedés,
míg nem letörik egy üvegdarab és kifolyik az összes víz.
Aztán egyszer csak mintha visszarendeződne minden. Az üvegdarabok visszakerülnek
a helyükre, az üveg megint tele lesz vízzel.

Remélem, hogy egyszer a repedések is beforrnak.

Vasárnap

A "rendrakás" napja lesz.
Még több fájdalom, még több sírás. De muszáj lesz.

Ma

Ma is a kanapélakást választottam az "élet" helyett. Egy célomat, már el is vesztettem, és hozzáteszem, nincs túl sok, vajon meddig mehet ez még így?
Mikor merek majd megint kimenni a kapun túlra?
Csak sajnálkozom, és vágyakozom, és várom a csodát. Ami nem akar jönni, nem jön legalábbis addig, amíg a legmélyére nem kerülök.


Egy dolog enyhíti ezt az iszonyú magányosságot. A barátok.
Örök hálám nekik. Egy dolgot biztos megtanultam, egy új értékrendet!

Szerelem

- Nem akarok szerelmes lenni, mert úgy fáj...
- A szerelem már csak ilyen, ha nem fájna annyira, nem érne az egész semmit.

Üzenet

"Boldogság gyere haza,
késő van gyere haza,
honnan jössz nem érdekel,
gyere haza csak ennyi kell!"

KÖSZÖNÖM

Akinek írtam, az tudni fogja, hogy neki szól!


Éljenek a szexi fehérneműk, és a tenger gyümölcsei pizza.

Távlati tervek

Felöltözni, és kimenni a sarki kisboltba!

Lehet, hogy megtaláltam...

a megfelelő állás:



Érdektelenség

Az érdektelenséggel az a baj, ha már elkezd érdekelni.

Állásajánlat

Ha valaki tud róla, hogy van olyan cég, aki főállásban naplopót keres, az kérem szóljon nekem.


Túlóra nem probléma.

Kanapélakó

Három napos folyamatos kanapélakás után, úgy döntöttem, hogy ma már elkezdek élni.

De 2-3 óra után teljesen elfáradtam.

Megállíthatatlanul

Azt hiszem szélsebesen haladok a munkanélküliség, és a hontalanság felé.

U.i.: remélem a híd alatt azért van internet elérhetőség!!!

Önzés

Érdekes, hogy nálam mindenki jobban tudja, hogy mit kéne csinálnom, hogy kéne élnem.
Hogy lehet ez, ha ők nem érzik, és élik meg azt amit én???


Mától nem hallgatok senkire, csak saját magamra! Ugy élem az életem ahogy én akarom, a maga buktatóival, és nem hagyom hogy bárki beleszóljon.

A jövő

Ennyit még sosem gondolkodtam, mint ezen a hétvégén.
Rájöttem, hogy sokszor nem látom a fától az erdőt.
A lehetőségeknek csak egy módját látom, eszembe sem jut, hogy lehetne másképp is.
Mert mindentől félek, ami bizonytalan, ami nem is lenne szokatlan, hiszen normális reakció, a különbség csak az, hogy ahelyett hogy várom, a csodát, szembe kéne néznem a bizonytalannal, és megpróbálni.

Szóval, hogy ne legyen teljesen értelmetlen ez a hétvége, rájöttem, hogy milyen lépéseket kellene meghatároznom, ahhoz, hogy változás történjen.

Első lépés:
határozottság (állandóan bizonytalan vagyok, megkeserítve ezzel a mindennapokat)

Második lépés:
célok felállítása

Harmadik lépés:
hogyan tovább (a célok elérésének felvázolása, több alternatíva is lehetséges)


Negyedik lépés:
megvalósítás (a legnehezebb pont, de jó lenne kitartani)

Továbbá, jó lenne abbahagyni a különböző betegségekről szóló fórumok olvasgatását.